Pszichológus
Volt egy kis veszekedés köztünk valami apróságon, de úgy gondoltuk, hogy semmi komoly, csak a szokásos. Azt hittük, hogy öljük majd kicsit egymást, aztán minden újra a régi lesz. De most mégsem így alakult. Vége lett. Mi pedig összetörtünk és kétségbeestünk. Az egyetlen dolog, amiben biztosak vagyunk, hogy a békülés szakítás után az egyetlen esélyünk. De hogyan is csináljuk, hogy ne szúrjuk el? Erről szól a cikk.
Tovább
Éreztük már egy ideje, hogy valami megváltozott köztünk. Eleinte a sok munkára fogtuk, hiszen úgy voltunk vele, hogy ez most egy ilyen időszak a munkahelyünkön, ebben a pár hétben ott kell minden beleadnunk, aztán majd később ráérünk az itthoni dolgokkal foglalkozni. Itt volt még a sok stressz is a lakáshitel miatt és a döntés, hogy szükségünk van-e egy új klímára vagy költsünk-e rá még többet a régire. Veszekedni kezdtünk a hiányzó kettesben töltött intim percek és az idegőrlő vasárnapi családi ebédek miatt. De úgy voltunk vele, hogy ez is csak ideiglenes, idővel majd úgyis csökken a rajtunk lévő nyomás és akkor minden rendbe fog jönni a kapcsolatunkkal is. De mégsem így lett. Hiába kerestük a kifogásokat, egy ponton rá kellett ébrednünk: elmúlt a szerelem.
Tovább
Egyetlen mérgező kapcsolat sem egyik pillanatról másikra alakul ki. Mégis eleinte próbáljuk magunkkal elhitetni, hogy ez csak ideiglenes állapot. Hogy minden megváltozik majd, és újra boldogan élhetünk. Hogy helyrehozhatunk majd mindent. Hiszen úgy érezzük, hogy miattunk nem működnek a dolgok. Úgy gondoljuk, hogy az összes problémáért kizárólag mi vagyunk a felelősek. Mi nem vagyunk elég jók, nekünk kellett volna valamit másképp csinálnunk. Miért van ez? Mert van mellettünk valaki, aki meggyőz minket minderről. Valaki, aki semmiért sem hibás, mert ő mindent tökéletesen jól csinált. Valaki, aki naponta a szemünkre veti a hibáinkat, semmibe veszi az igyekezetünket és folyamatosan azt érezteti velünk, hogy bármit is csinálunk, sosem leszünk elég jók.
További
Kinéztük már magunknak egy ideje. Kedves, jól néz ki és pont illene hozzánk. Semmi kétségünk, hogy ezt az embert az Isten is nekünk teremtette. Csak őt akarjuk, ezt biztosan tudjuk, de fogalmunk sincs róla, hogy az érzés kölcsönös-e. Hetek óta feszülten figyeljük, de sokkal előrébb nem jutunk, mert az eltitkolt vonzalom jelei nagy kihívást jelentenek számunkra, hiszen nem olyan könnyű őket beazonosítani.
Tovább